
Nem tudom mi lesz kedden. A szerdai vizsgámat így is eltoltam, 3 napig a sebeim nyalogattam, és 2 nap felkészülési idő jutott 3 vizsgára, amik egy napon lesznek, gyakorlatilag sorozatban egymás után.
Az a vicces, hogy olyan érzésem van ezzel kapcsolatban, mintha bevettem volna a leszarom tablettát, és hát cseppet sem feszülök rá, ennek ellenére jó lenne átverekednem magam. Már így is elintéztem, hogy a KöZGÁZ Évzáró Fesztivál előtti napig legyen mit tanulni. You know, whatever… :D
A barátaimat meg nagyon imádom! *-*
Igyekeznek a lelket bennem tartani, és programokat gyártani, amiért végtelenül hálás vagyok nekik. ^_^ <3
Peti… rohadtul hiányzik, mint barát is, deee… ennek még nincs itt az ideje. :) I do my best, i promise!
“Nem volt se megoldás, se magyarázat, csak iszonyatos napok és hetek. A titkot még csak megosztani se lehetett senkivel, törhette az ember a fejét, mért kezdődik meg valami, ha abbamarad, s mért lesz ilyen szomorú és érthetetlen vége?”
Szabó Magda

Sikeresen nem írtam egy fél évig, és ismét eljött a vizsgaidőszak.
Ebben a félévben már bővelkedtem szaktárgyakban. Nem volt egyszerű félév, sok volt a tanulnivaló és sok munka a HÖK-ben. Évkönyv fotózást is vittem a személyzetis cucclik mellett. A trickinget abbahagytam bizonyos okokból, és megint sokat járok ki lovagolni. Mostanában futok is néha… úgy heti kétszer.
A szemeszter alatt volt egy 3 hónapos kapcsolatom, ami most ért véget. Rohadt jól éreztem magam alatta, ezért is visel meg a dolog. A szakítás ellenére rettentő értékes embernek tartom őt, és remélem, ha túlteszem magam ezen, jóban lehetünk.
Ez a dolog viszont ráébresztett valamire. Ideje egy kicsit magamra is kell gondolnom. A saját céljaimért és a saját boldogságomért tenni, nem csak másokéért. Elhatároztam, hogy nem hagyom magam letörni, mivel tisztában vagyok az értékeimmel. Kicsit nehéz így vizsgaidőszak kellős közepén, de végülis erőt ad, hogy az eddigi vizsgáim és eredményeim, amit ebben a félévben szereztem, jobbak az eddigi 3 félévi teljesítményemnél.
Illetve megpróbálok többet írni; elég ciki ez a félévekig nem írok dolog, pedig most igazán lett volna miről :D.
“Minden férfi életében csak egy nő létezik, a többi csupán az árnyéka.”
Coco Chanel

“Heart”
Miközben szorgosan olvasom a diákat, beraktam egy kis zenét. Mint mindenki tapasztalta, aki valaha vizsgára készül, valahogy mindig ilyenkor tör fel az emberben a takarítási vágy, a sorozatnézés, a családtagokkal s barátokkal való beszélgetés, és még a szomszéd kiskutyáját is hamarabb elvinné az ember sétálni, minthogy tanulni kelljen. Viszont itt van még valami: ilyenkor pattannak elő a legeredetibb és kreatívabb ötletek, amik csak azért jönnek elő MOST, hogy elvonjon a tanulástól. Persze amikor kéne, akkor csak üres csend és sípolás. Már vagy 6 dolog eszembe jutott - amit fel is írtam - az elmúlt 4 órában.
Ebből az egyiket meg is osztom (nem lehet ám csak úgy túllépni XD):
Vizsgaidőszak Slágerlista
1. Bruno Mars - The Lazy Song
(Today I don’t feel like doing anything :DD)
2. Kelly Clarkson - Stronger
(What doesn’t kill you makes you stronger)
3. Star Wars- The Imperial March
(Our march when the exam approaching)
4. Earlyrise - Narcissistic Cannibal (Korn cover)
(It’s haunting me, taking its sweet time…)
5. Rihanna - Russian Roulette
(No time to think, my turn to go)
6. Kerli - The Lucky Ones
(Aren’t we?)
7. SR-71 - Tomorrow
(Everybody loves to be in on the pressure ;) )
8. Blue Stahli - Kill Me Every Time
(It doesn’t need explanation :D)
9. Muse - Supermassive Black Hole
(in my head… when i look at the exam sheet :DD)
10. Linkin Park - Breaking The Habit
(I don’t know what’s worth fighting for)
Röviden a jelenlegi helyzetről: A decemberi vizsgákon túl vagyok, több kevesebb sikerrel, de átmentem rajtuk. Egy bő hónapos kihagyás után voltam tegnap megint lovagolni. Természetesen Szilajon (lsd. a képen <3). Nem mondom, hogy egyszerű volt, nagyon csúszott az út vagy a sártól, vagy a jégtől :). Alig várom már a tavaszt.
Általában az évről: Nem is tudom volt e olyan év, amikor ennyire sok és változatos élményben volt részem. Csak pár emlékezetes momentumot említek meg, olyan sorrendben ahogy eszembe jut:
- Második éve tapostam a kettlebellt.
- 2012-ben voltam életemben először síelni.
- Elkezdtem rendszeresen lovagolni, és már elég jó szinten vagyok.
- Életem első esése lóról, és életem első törése.
- Elkezdtem a Tricking és XMA sportot.
- A 21. szülinapom kórházban töltöttem egy műtét miatt.
- Megkaptam életem első állását, méghozzá a jövőbeni szakmámban.
- Rendszeres keresetem lett.
- A HÖK-ben személyzeti referens lettem, és a kitűzött féléves célok többségét sikerült teljesíteni.
- Megkaptam életem első tantárgy újrafelvételét, remélhetőleg az utolsót is :DD.
- Az év egyik felét párkapcsolatban, a másikat egyedül töltöttem.
- Rengeteg emberrel ismerkedtem meg, és újabb és újabb számomra fontos emberekkel bővült az életem.
- Ez volt az első nyár az életemben, amikor szabályosan nem nyaraltam sehol.
- 1,5 év után először voltam újra bulizni.
- Elolvastam George R R Martin Tűz és Jég dala sorozat 5. kötetét <3 (of course angolul)
- És végezetül idén tömérdek alkalommal voltam moziba. :DD
Most hirtelen ezek jutottak eszembe, de szerintem bőven elég.
És most 2 idézet egy motivációval kapcsolatos videomontázsból (ami amúgy nagyon zsír):
Vannak akik inkább a szívükre hallgatnak és nem arra, amit mások diktálnak, ritkán találkozni ilyen emberekkel. De ők azok akik emlékeztetnek arra, hogy ha elindultál az utadon, ne tántorítsanak el a kétségek és gyötrelmek. Hogy jó abban hinni, hogy nincs nem tudom, hogy nincs úgy se sikerül, hogy nincs lehetetlen. Ők emlékeztetnek minket arra, hogy jó elhinni:
A lehetetlen nem létezik.
Mondok valamit, amit amúgy is tudsz: a világ nem csak napfény és szivárvány. Ez egy kegyetlen, undok hely és bármilyen kemény srác vagy, térdre kényszerítenek ha hagyod és soha nem engednek felállni.
Senki nem tud olyan nagyot ütni, mint az élet. De nem az számít mekkorát ütsz, hanem, hogy mennyi ütést állsz ki, mikor talpon kell maradni, bírni kell a pofont és muszáj menni tovább,csak így lehet győzni.
Vége a szorgalmi időszaknak és amint túl vagyok a vizsgáimon, akkor a képzési időm felének is, legalábbis alapszakon. Nagyon fura belegondolni. Gyakorlatilag többet megyek be ezen a héten reggel nyolcra, mint év közben. Számvitelből demonstrátorhoz járunk Arival, Evivel és Anitával. Hát nem is tudom mi lett volna velem ha ez nincs. Sokkal érthetőbb minden, a vizsgán már csak az időkerettől kell tartanom.
Sajnos így az edzésre se tudok menni, egyrész a tanulás miatt, másrészt azért megterhelő, hogy 11-kor érek haza és 5-kor kelek. De ennek ellenére a nyújtást és a plank-et nem hagyom el. :)
Egy kis Tricking a végére:
Jó régen írtam de ezt most pótolom. Elég sok minden történt az elmúlt 2 hónapban. A sulit gyűröm valahogyan, bár lesz 1-2 összevont vizsgám, szóval a mostani vizsgaidőszakom sem lesz olyan egyszerű, de mikor az? :D
Leestem a lóról és eltört az ujjam, meg begyűjtöttem pár zúzódást. Mielőtt még felgyógyultam már lovagoltam, illetve miután levették az alusínt, 1 hétre rá már Tricking és XMA edzésre jártam :D. A HÖK-ben is csomó mindent csináltam, kialakultak a csapatépítő tréningek, és az összerázó tábor is jól sikerült, szóval megérte az a sok energia és erőfeszítés. Találkoztam sok barátommal :D de most megint olyan időszak jön amikor kevesebbet tudok. A lovaglás is, időjárástól függ :/.
Oh,you can hear me cry
See my dreams all die
From where you’re standing
On your own.
It’s so quiet here
And I feel so cold
This house no longer
Feels like home.
Oh,when you told me you’d leave
I felt like I couldn’t breath
My aching body fell to the floor
Then I called you at home
You said that you weren’t alone
I should’ve known better
Now it hurts much more.
You caused my heart to bleed and
You still owe me a reason
I can’t figure out why…
Why I’m alone and freezing
While you’re in the bed that she’s in
I’m just left alone to cry.
Ohhh…Ohhh…Ehhhh…Ehhh…
Ohhh…Ohhh…Ehhhh…Ehhh…
Ohhh…Ohhh…Ehhhh…Ehhh…
Ohhh…Ohhh…Ehhhh…Ehhh…
You caused my heart to bleed and
You still owe me a reason
I can’t figure out why…
You caused my heart to bleed and
You still owe me a reason
I can’t figure out why…
Oh,you can hear me cry
See my dreams all die
From where you’re standing
On your own.
It’s so quiet here
And I feel so cold
This house no longer
Feels lïke home
.
NIGHTNIGHT by DEDDY